ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, valamint a postáról szóló 2003. évi CI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Márfai Péter, Molnár Gyula MSZP-s, Bőhm András és Mécs Imre SZDSZ-es képviselők önálló indítványát új változatban T/9966. számon, a bizottságok ajánlását pedig T/9966/1. és 2. számokon kapták kézhez.

Megadom a szót Mécs Imre képviselő úrnak, aki az előterjesztők nevében kíván szólni, 10 perces időkeretben.


MÉCS IMRE (SZDSZ), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elektronikus hírközlésről és a postáról szóló törvények megalkotásának egyik nagyon fontos célja volt, hogy az európai uniós normáknak megfelelő szabályozói környezet kialakításával a fenntartható növekedés irányába tágítsuk ki a piaci szereplők mozgásterét, valamint biztosítsuk az alapvető szolgáltatásokkal való ellátás elvárható garanciáit. A hírközlési ágazat szabályozásának lényege a valódi, élénk verseny megteremtése, amelynek középpontjában a fogyasztó áll, és célja, hogy mindazokat az eredményeket, azt a fejlődési dinamikát, amelyet az ágazat a korábbi években produkált, fenn tudjuk tartani a következő időszakban is. A törvény hatálybalépése óta eltelt igen rövid idő alatt végbement piaci folyamatok igazolták, hogy az új szabályozás valóban a verseny élénkítése irányába hat, ugyanakkor egy ilyen érzékeny piac esetében kiemelt figyelmet érdemel a jogbiztonság kérdése.

A képviselőtársaimmal beadott önálló indítványunk elsősorban technikai jellegű módosításokat tartalmaz. Célunk az, hogy az elmúlt hónapok során felmerült értelmezési problémákra adjunk választ. A törvényjavaslatban szereplő változtatásokat ennek megfelelően egyrészről az egységes jogalkalmazás kialakítása indokolja, másrészről pedig az európai uniós szabályozás követelményeihez való minél teljesebb alkalmazkodás.

A módosítások lényegében két tárgykört érintenek: az egyetemes elektronikus támogatási kasszát és a hatóság részére fizetendő felügyeleti díj megállapításának és befizetésének szabályait. A kasszára vonatkozó pontosítások lehetőséget biztosítanak az egyetemes távközlési támogatási alap jogutódlásával kapcsolatos szabályozás rendezésére. Megteremtik a kassza működésének átláthatóságát, a befizetési kötelezettség hatósági megállapítása pedig az ilyen esetben fennálló jogorvoslati lehetőség révén védelmet jelent a szolgáltatók számára is.

A felügyeleti díj tekintetében az összeg és a mérték fogalmak használatából adódó értelmezési problémák megoldására teszünk javaslatot mind a postatörvény, mind az elektronikus hírközlésről szóló törvény szövegében. A díjfizetési eljárást kívánjuk egyszerűsíteni azzal, hogy a felügyeleti díj megállapítása kikerül a hatóság hatásköréből, mivel ezt önbevallással maguk a szolgáltatók is megtehetik. Hiányt pótolnak végül a hatóság gazdálkodásának átláthatóvá tételére irányuló rendelkezések, amelyek egyben az uniós előírásoknak való teljesebb megfelelést szolgálják.

Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy az elektronikus hírközlésről és a postáról szóló törvényekhez kapcsolódó törvénymódosítási javaslatunkat tárgyalja meg és fogadja el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)


ELNÖK: Megkérdezem, hogy a kormány részéről kíván-e valaki szólni 5 perces időkeretben. Megadom a szót Csepeli György államtitkár úrnak, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkárának.


DR. CSEPELI GYÖRGY informatikai és hírközlési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A képviselő úrral egyetértek abban, hogy az elmúlt két évben az informatikai tárca legfőbb célja a versenyélénkítő szabályozás kialakítása volt. Úgy tűnik számomra, hogy a tisztelt Ház által a tavalyi év végén elfogadott, új elektronikus hírközlési törvény, illetve a postatörvény ezt a célt szolgálta. Ez nem csak hit, hanem tapasztalat is, mivel azt látjuk, hogy a piac valóban pozitívan reagált az új szabályzásra. A gyakorlat azt igazolja: a szabályozás jó irányba haladt, új szolgáltatók jelentek meg, és további szolgáltatók fognak megjelenni.

Kétségtelen ugyanakkor az is, hogy a hírközlési joganyag egységességére és a jogbiztonság követelményeire figyelemmel szükséges a képviselői önálló indítványban szereplő kisebb, technikai jellegű pontosítások elfogadása. Az elektronikus hírközlésről és a postáról szóló törvények előttünk lévő, kis terjedelmű módosítását a kormány ennek megfelelően támogatja. Támogatjuk ezt a javaslatot, mert olyan jogharmonizációs pontosításokat tartalmaz, amelyek az uniós normáknak megfelelően még átláthatóbbá teszik a Nemzeti Hírközlési Hatóság gazdálkodását, az egyetemes elektronikus támogatási kassza működését, és egyúttal bővítik a hatóság rendelkezésére álló piacszabályozási eszközöket.

Az elmondottaknak megfelelően a kormány a törvényjavaslattal egyetért, és annak elfogadását támogatja. (Taps a kormánypártok soraiban.)


ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági vélemény ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Lénárt Lászlónak, az informatikai bizottság előadójának, ötperces időkeretben.


LÉNÁRT LÁSZLÓ, az informatikai és távközlési bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Elöljáróban hangsúlyoznom kell, hogy ezzel a módosítással a használatból következő technikai módosításokat próbáljuk meg most átvezetni, minden olyat, amely az elmúlt néhány hónapban a működés során és kapcsán felvetődött.

Az új változat azért született, mert a belső egyeztetések most jutottak el abba a szakaszba, amikor jogilag is koherens szöveget lehet a tisztelt Ház elé tenni. Abban bízom, hogy az ebben megfogalmazottak már egyértelművé teszik azt, ami persze a jogalkotói szándékban már eddig is egyértelmű volt.

A módosítás szükségességét több dolog is indokolja. A közigazgatási egyeztetés során felmerült problémákat orvosolandó kénytelenek vagyunk tudomásul venni, hogy formai pontosító javaslatok vannak és kellenek, azért, hogy ne akadályozzák a végrehajtási rendeletek közigazgatási egyeztetését. A másik, ami előnyös ebben az előterjesztésben, hogy megold néhány olyan európai uniós jogharmonizációs problémát is, amelyet szükségszerű ebben a törvényben módosítani.

Tehát mind a postai, mind a távközlési díjak vonatkozásában problémát jelentett, amit már Mécs Imre képviselőtársam is említett, hogy volt a szövegben olyan szövegkörnyezet, ahol összegekről beszélt a törvény, és volt olyan, ahol mértékről. Nehéz volt tehát a felhatalmazó rendelkezéseket és a rendeleteket összehangolni, mert amit szabályozni akartunk, az pontosan a százalékos arány lett volna, és ez a mértéknek megfelelő, nem pedig az összegnek megfelelő kifejezés. Ez a probléma tehát mind a két rendelettípusnál, a postainál is és az elektronikus hírközlésinél is egyformán így vetődött fel. Ennek helyreigazítását szolgálja néhány felhatalmazó rendelkezés módosítása.

Tehát az informatikai és távközlési bizottság többsége mindezen szempontokat figyelembe véve támogatja a módosítás általános vitára bocsátását.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)



ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői hozzászólásokra kerül sor, nyolcperces időkeretben. Pettkó András képviselő úr kétperces hozzászólási szándékát jelezte. Más hozzászólási szándék nem lévén, megadom a szót kétperces időkeretben.



PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőjeként, és mint aki a képviselőcsoporton belül az informatikával foglalkozik, engedjék meg, hogy néhány gondolatot hozzátegyek az elhangzottakhoz, hiszen egyetlenegy párt sem állított vezérszónokot, ezért gondoltam, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja kétperces felszólalásban reagál az itt elhangzottakra. Engedjék meg, hogy még egy köszöntést elmondjak a tisztelt Ház falai között e késő éjszakai órában, hiszen a rádióhallgatókon kívül most már csak a netpolgárok tudják követni a tisztelt Ház vitáját az internet segítségével, tehát ne feledkezzünk meg erről a társadalomról sem, hiszen a netpolgárok használják a legtöbbet az elektronikus termékeket. Ahogyan képviselőtársaim is mondták, a két törvényt néhány hónappal ezelőtt fogadta el a tisztelt Ház, és az Országgyűlés előtt lévő két pontosító módosító javaslatra, úgy gondolom, mind a négy parlamenti frakció nyugodt szívvel szavazhatna igen gombbal, ha néhány hónappal ezelőtt lennénk. A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja a végszavazásnál azért fog tartózkodni ezeknél a módosítási javaslatoknál, mert nem néhány hónappal ezelőtt történt ezeknek a benyújtása. Az elmúlt néhány hónapban volt jó néhány olyan módosítási javaslat, amelyet annak idején benyújtottunk, és az élet azt bizonyította, nekünk van igazunk, mert sajnos kormánypárti képviselőtársaink annak idején nem fogadták el ezeket az ellenzék által beadott módosítási javaslatokat. Én magam azért nem készítettem el az újabb módosításokat, mert nem sok esélyt látok, hogy tisztelt kormánypárti képviselőtársaim egy ilyen törvénymódosítást támogatnának.

Összegezve: a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja tartózkodni fog a törvényjavaslat, a törvénymódosítás szavazásánál.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.


ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. Megadom a szót Mécs Imre képviselő úrnak.


MÉCS IMRE (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Nem előterjesztőként, hanem a Szabad Demokraták Szövetsége frakciója nevében szeretném elmondani azt, hogy a frakció támogatja a törvényjavaslatot, és elfogadásra javasolja az Országgyűlésnek. Szeretnék valamit általánosságban megjegyezni. Már többször felmerült, hogy technikai jellegű törvényjavaslatok esetében, amikor a politikai akarat és a politikai szándék alapvetően a törvény megalkotására korlátozódik, de a részletek igen erősen szakmai, technikai jellegűek, tulajdonképpen a gyakorlat folyamán lehet ezeket pontosítani. Ezért célszerű volna a francia rendszert alkalmazni, amely abból áll, hogy a kormány a francia nemzetgyűléstől felhatalmazást kér, hogy egy technikai jellegű területet szabályozzon.

Az ilyen felhatalmazású törvényben rögzítik a törvény kereteit, és utána ezen felhatalmazás alapján kormányrendeletben szabályozzák a területet. Utána egy vagy két évvel később, ahogyan ezt az indító nemzetgyűlési törvény meghatározza, a tapasztalatok alapján a kormány most már beterjeszti szakmai törvényként az így kicsiszolódott és menet közben a kormány által visszacsatolások révén finomított és pontosított szakmai törvényt. Ezek után hoz törvényt a nemzetgyűlés, és utána már sokkal kevesebb eshetősége van annak, hogy különböző inkompetenciák vagy különböző ellentmondások jöjjenek létre. Úgy gondolom, nem szégyen tanulni más ország törvényhozási technológiájából. Ezt személy szerint én is nagyon hasznosnak tartom, el kellene gondolkodnunk ezen. Nagyon sok olyan technikai, szakmai jellegű törvényt hozunk be, amelyek rendkívül részletesen szabályoznak területeket, amelyek a jogbiztonság szempontjából egyrészt fontosak, az illető szakma számára is a presztízsen túlmenően biztonságot jelentenek. Ugyanakkor minél részletesebben szabályoz egy törvény egy szakmai területet, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy egyrészt önmagában ellentmondásos lesz, vagy pedig nem lesz ellentmondásmentes a rendszer, másrészt pedig a változások, a fejlődés során nagyon hamar elavulnak, és akkor törvényt kell módosítani. Meg kellene találnunk azt a megfelelő törvényhozási technológiát, amely során ezt ki tudnánk küszöbölni. Lássuk be, valóban sok esetben formális dolog az, hogy az Országgyűlés megtárgyal egy szakmai törvényt, és szóról szóra el szoktuk fogadni azt, amit a szakemberek és a kormány szakértői, a kormány szervei elénk terjesztenek. Tehát tulajdonképpen ez egy kicsit álságos állapot, amelyben leledzünk, jobb lenne ezt tisztába tenni. De ez egy általános érvényű megállapítás, amely csak az itt történt folyamat során merült fel, ezért szerettem volna, ha ez jegyzőkönyvbe kerül. Egyébként a Szabad Demokraták Szövetsége, mint mondtam, teljes mértékben támogatja ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)


ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Mécs Imre képviselő urat, az előterjesztők nevében kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. Olyan sok minden nem hangzott el a vitában, de ez nem akadálya annak, hogy megadjam a szót önnek.


MÉCS IMRE (SZDSZ): Köszönöm a szót. Úgy gondolom, a törvényjavaslat létét és magát a tartalmát illetően a Házban összhang van.

Bizonyos fenntartásai vannak a Magyar Demokrata Fórumnak, amit természetesen tiszteletben tartok, bízom azonban abban, hogy mire a végszavazás eljön, akkor teljes mértékű támogatást fogunk kapni.

Köszönöm szépen.



ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, részletes vitára nem kerül sor, a törvényjavaslat elfogadásáról következő ülésünkön határozunk.



VISSZA