ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Ház! Mécs Imre, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselője, kérdést kíván feltenni az informatikai és hírközlési miniszternek: „A szoftverszabadalmak ügyében” címmel. A miniszter úr távollétében az államtitkár úr válaszol, amennyiben elfogadja a képviselő úr.


MÉCS IMRE (SZDSZ): Köszönöm szépen, elfogadom. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A hazai jogrendszerünk nem engedi meg, hogy szoftverszabadalmat hozzanak létre, és kizárólagos tulajdonba kerüljenek cégek. Ezzel szemben az a szomorú tapasztalat, hogy az Európai Unióban az Európai Szabadalmi Hivatal már több mint 30 ezer szoftvertalálmányra engedélyezett szabadalmat, ezek mintegy 70 százalékát nem európai cégeknek.

Ötven éve folyik a vita, hogy hova szuszakolják be a szoftvert, hiszen nem hagyja magát, a találmányi kalodába semmilyen körülmények között, a szerzői jogba pedig, amelynek a lazasága megengedi, valamilyen formában. Igazából egy teljesen új iparjogvédelmi struktúrára volna szükség, hogy ezt a fantasztikus és fejlődő valamit, amit a szoftvervilág jelent, megfelelően védeni lehessen a közérdek megóvásával. Sajnálatos, hogy az Európai Parlament előtt éppen most a Bizottság által előterjesztett irányelv szentesíteni akarja ezt a gyakorlatot, ami rendkívüli károkat jelent az európai szoftverfejlesztők számára, ezért többek között Németország és több ország, amely világosan fölfogta ennek a problémának a lényegét, ez ellen lépéseket tett.

Kérdezem a miniszter urat, hogy a készülő irányelvtervezettel kapcsolatban mi az Informatikai és Hírközlési Minisztériumnak mint a magyar informatikai kormányzat zászlóshajójának a véleménye, ugyanis a szabadalmaknak a fenntartása és bejelentése hihetetlen terhet ró a vállalkozásokra (Az elnök jelzi az idő leteltét.), egy európai szabadalom bejegyzési ára például nyolcmillió forint.

Várom a válaszát, államtitkár úr. (Pettkó András tapsol.)


ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Hankó Faragó… Nem, bocsánat, Csepeli György államtitkár úrnak. Parancsoljon!


DR. CSEPELI GYÖRGY informatikai és hírközlési minisztériumi államtitkár: Bár szeretném hallani az õ véleményét is... Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A képviselő úrral tökéletesen egyetértek, hogy a szoftverszabályozás tekintetében a jog képtelen felfogni a problémának a lényegét.

Ebben a szoftverszabadalmi vitában Magyarország alapvető társadalmi és gazdasági érdeke, hogy a szoftverekre ne terjedjen ki a szabadalmi jog hatálya. Amint a képviselő úr is említette, a szoftverszabadalmak jelentős költségigénye súlyos terhet jelent a hazai kis- és középvállalkozások számára, emellett minden egyes szoftveres kezdeményezés átfogó és költséges kutatásokat tenne szükségessé, hogy az alkalmazni kívánt ötletet védi-e valahol egy szabadalom. Ezért a szoftverszabadalmak ma a nagy, tőkeerős cégeknek kedveznek, melyek a fejlesztői gárda mellett külön jogi osztállyal és átfogó szabadalmi gyűjteményekkel rendelkeznek.

Gondolnunk kell arra is, hogy a szoftverszabadalom lehetőséget ad arra, hogy levédjenek olyan ötleteket, amelyeken más szoftverfejlesztések is alapulhatnak, és ezt követően csak a szabadalmas engedélyével, jelentős ellenérték fejében válik lehetővé bármilyen fejlesztés. Ezzel válik lehetővé a szabadalmakkal történő versenykorlátozás és válik lehetetlenné a verseny, szemben a jelenlegi szerzői jogi védelemmel, amely a számítógépes program forráskódját védi, melyre szabadon bárki ráfejleszthet.

A szabad szoftvert képviselők számára a szoftverszabadalom bevezetése magát a szabad szoftver létezését fenyegeti. Mivel ez a fajta szoftver és a szoftverszabadalmak ellentétes megközelítések, ahol az egyik oldalon még a teljes mű is szabadon elérhető, mint például a Linux esetében, a másik oldal még az ötleteket is szabadalmaztatná, ezért a szoftverek szabadalmaztatása a kevésbé tőkeerős vásárlók számára egy korábban kedvező piaci alternatíva megszűnését eredményezné. Az iskolai oktatásban a leendő programozókat bátortalanítaná el, hogy még a leendő ötletek is le vannak védve, és ezzel voltaképpen kivennénk őket abból a kreatív, kollektív folyamatból, amely a szoftverszerkesztésnek a lényege társadalmi szempontból. A felsorolt érvek alapján az IHM álláspontja a következő (Az elnök jelzi az idő leteltét.): egyrészt átgondoltabb hatásokat és következményeket szem előtt tartó európai uniós szabályozást tartunk fontosnak, másrészt a magyar fejlesztők és az ipar számára az új megoldási módokhoz való hozzáférés jogát tartjuk a legfontosabbnak. (Az elnök jelzi az idő leteltét.) Ezért a szoftverek szabadalmaztatását elvi alapon nem tudjuk támogatni.


ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Viszontválaszra a képviselő úrnak megadom a szót. Parancsoljon!


MÉCS IMRE (SZDSZ): Köszönöm szépen a választ, hiszen ez azt jelenti, hogy azonosan gondolkodunk, hiszen olyan spontán és óriási erőfölény alapján jöttek létre monopóliumok, amelyek elérték azt, hogy egy olyan, több ezer éves szót is, mint az ablak, levédtek, és nem lehet szoftverrel kapcsolatban az ablak szót használni. Egy sor pert nyert meg egy amerikai nagyvállalat ezzel kapcsolatban, és ez a folyamat zajlik, matematikai algoritmusokat, általános iskolában tanult folyamatokat lehet ebben az esetben védeni és pénzeket beszedni. Azok tehetik ezt meg, akiknek megvan a megfelelő erőfölényük. Úgy gondolom, hogy többet kell tennünk, mint hogy itt beszélünk. Éppen ma és holnap tárgyal az EU Miniszteri Tanácsa erről, én szóban tájékoztattam Kovács László miniszter urat, úgy gondolom, hogy igenis fel kell szólalni (Az elnök jelzi az idő leteltét.), és a német álláspont mellé kell állni, amely árnyaltabb és az európai érdekeknek megfelelő iparjogvédelmi szabályozást sürget. Ezt kell tenni, ez a feladat. Köszönöm szépen. (Pettkó András tapsol.)


ELNÖK: Köszönöm szépen. Viszontválasz illeti meg az államtitkár urat. Parancsoljon, öné a szó.


DR. CSEPELI GYÖRGY informatikai és hírközlési minisztériumi államtitkár: Tulajdonképpen vitáról nem lehet szó ebben az esetben, és nagyon szeretném, ha a parlamentben se lenne ebben a kérdésben vita. Itt valóban egy olyan nemzeti kérdésről van szó, amit talán nem olyan könnyű megérteni, mint a parlagfüvet vagy a futballt, de horderejében nincs kisebb dologról szó, mint arról, hogy az információs társadalomnak egyenrangú módon leszünk a tagjai, vagy pedig afféle szoftverhelótájaként leszünk a tagjai. (Taps az SZDSZ soraiban.)



VISSZA