ELNÖK: Pettkó András, az MDF képviselője, kérdést kíván feltenni az informatikai és hírközlési miniszternek: „Miért nem könnyíti meg a kormány az e-kereskedelem elterjedését?” címmel. A képviselő urat illeti a szó.



PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr az évértékelő beszédében kihangsúlyozta: a kormány gazdaságfejlesztési programja olyan ágazatokra koncentrál, amelyek a modern világ hajtóerejét adják, és amelyek képesek lendületet adni Magyarországnak. A hét kiemelt fejlesztési irány egyikeként az informatika területét nevezte meg.

Egyetértek a miniszterelnök úrral: valóban rengeteg fejlesztenivaló van még ezen a területen. Itt van mindjárt az e-kereskedelem kérdése. Az Európai Unió tagállamaiban - az irányelvek szabta keretek között - igazoltan jól működnek az internetes áruházak. A fogyasztók otthonukból juthatnak információkhoz, nem kell sorba állniuk, a termékek jelentősen olcsóbbak. Az internetes áruházhoz nincs szükség üzlethelyiségekre, raktárakra, személyzetre, nem kell rezsit fizetni; kisebb beruházással, nagyobb árukínálattal lehet működtetni a vásárlók érdekében, hiszen kényelmes, gyors és olcsó megoldás. Elengedhetetlen persze, hogy az alapfeltételek adottak legyenek a működéséhez. Egyik ilyen alapfeltétel a törvényi szabályozás. Magyarországon a jogszabályok nemhogy támogatják, de kifejezetten akadályozzák az e-kereskedelem terjedését. Önmagában azonban még ennek megléte is kevés lenne, hiszen számítógépekre és internetelérési lehetőségekre is szükség van. Felmérések szerint az Európai Unió tagállamaihoz újonnan csatlakozó tíz ország közül hazánk sereghajtó az internetpenetráció terén.

Tisztelt Államtitkár Úr! Egy felelős magyar kormánynak vállalni kell ígéreteit. Mit tesz az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, hogy a magyar gazdaság fejlődésének egyik kiemelt területe az informatikai szektor legyen? Mit tesz a tárca annak érdekében, hogy az e-kereskedelem térhódítása elől felszámolja az alapvető akadályokat? Mikor tudnak a magyar polgárok az EU más tagállamaiban élőkhöz hasonlóan kényelmesen, gyorsan és olcsón az internetes áruházak kínálatából (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) vásárolni? Várom megnyugtató válaszát. (Taps az MDF soraiban.)



ELNÖK: A kérdésre Csepeli György államtitkár úr válaszol. Megadom a szót az államtitkár úrnak.



DR. CSEPELI GYÖRGY informatikai és hírközlési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az elektronikus kereskedelem valóban az egyik legfontosabb dimenziója az információs társadalom kialakulásának.

Ketté kellene választani ezt a kérdést: az egyik az elektronikus üzleti kereskedelem, a másik meg a fogyasztók kereskedelmi szolgáltatásokhoz való viszonyulása. Ami az elektronikus üzleti kereskedelmet illeti, ott Magyarország egy 64 országot tartalmazó világranglistán éppen a 30. helyen van, és a GKI 2003-as adatai szerint az interneten keresztül értékesítő hazai vállalatok aránya 10 százalék, míg a beszerzéseket végzőké 18 százalék. Tehát úgy tűnik, hogy a „B to B” forgalomban az elektronikus kereskedelem, ha nem is túlzott mértékben, de elindult. Valóban, a fogyasztói elektronikus kereskedelemnek a mértéke nem kielégítő: 2004-es felmérések szerint 11-12 milliárd forintos éves nettó forgalmat mutattak ki, és ez a forgalom növelhető. Felhívnám a figyelmet egy olyan tényezőre, amit általában nem a kormányoknak a rovására szokás írni, ez a lelki alkat vagy mentalitás, az a fajta bizalmatlanság, ami az embereket mélységesen eltölti az elektronikus kereskedelemnek az alkalmazásától, félnek attól a vizsgálatok szerint, hogy becsapják őket, félnek attól, hogy az adataikkal visszaélnek. Emlékeztetnék arra, hogy az elektronikus kártyával történő kereskedelem is néhány éves betanulási periódust tett szükségessé ahhoz, hogy végül is elérje azt a volument, ami már hasonlítható a nyugat-európai országokhoz.

Tehát mindenképpen van egy lelki gát, de a lelki gáton túlmenően ténylegesen van egy jogi gát is: az uniós irányelvekkel ugyan a jogi háttér nagyjából-egészében harmonizál, de az alacsonyabb szintű jogszabályok tekintetében az elektronikus boltok még nem illenek bele ezekbe jogszabályokba. Ezek a rendeletek felülvizsgálatra szorulnak, mint ahogy a felülvizsgálat folyamatban is van. Nyilvánvaló, hogy van egy olyan fizikai háttér, hogy kell az internetpenetráció. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Jelenleg a háztartások 12 százalékában van penetráció, és remélhető, hogy ahogy megy le az ár, egyre több és több állampolgár juthat hozzá ezekhez a szolgáltatásokhoz.




VISSZA