ELNÖK: Soron következik a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény, valamint az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Márfai Péter és Mécs Imre képviselők önálló indítványát T/10658. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/10658/1-2. számokon kapták kézhez.

Megadom a szót Mécs Imre képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, 15 perces időkeretben.



MÉCS IMRE (SZDSZ), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenki kézhez vehette törvényjavaslatunkat, amely azt célozza, hogy valódi verseny alakulhasson ki a kábelhálózatok területén. Úgy vélem, nap mint nap tapasztalhatjuk, hogy általában a hírközlés területén és a távközlési piacon igen élénk verseny van, a 2004. január 1-jétől hatályos elektronikus hírközlési törvény versenyélénkítő szabályozásának köszönhetően. A verseny haszonélvezője, mint ahogy az lenni szokott, a fogyasztó lesz, hiszen a szolgáltatók által felkínált különböző árcsomagok közül mindenki kiválaszthatja a neki legjobban kedvezőt. Míg azonban a telefontarifák, az internetszolgáltatások és, tegyük hozzá, a mobilszolgáltatások árai jelentős mértékben csökkentek, addig ez nem mondható el a kábelszolgáltatók által kínált lehetőségekről. Sőt, igen sok panasz érkezik hozzánk, képviselőkhöz választóink részéről, amelyek igen sok esetben a kábeltarifák emelkedéséről szólnak. Ezen a területen ugyanis a műsorelosztókkal szemben a vételkörzeti korlát fenntartásával nem tud igazi verseny kialakulni. A vételkörzeti korlát miatt kevés a nagybefektető a piacon. Néhány jól működő nagy társaság mellett több száz apró vállalkozás tengődik.

A jelenleg hatályos szabályozás a nagyvállalkozásoknak kedvez, azok képesek nagyobb műsorválasztékot és jobb minőségben szolgáltatni, és csak azok képesek hálózataikat a széles sávú internetezésre alkalmassá tenni. Képviselőtársammal benyújtott törvénymódosításunk a vételkörzeti korlát teljes eltörlésére irányul. Korlátozás nélkül a műsorelosztó vállalkozások növelhetik szolgáltatási területüket, nőhet a penetráció, megteremtődhetnek a feltételek a verseny élénküléséhez, aminek a fogyasztók csak nyertesei lehetnek.

Ez a változtatás emellett jogharmonizációs kötelezettségünk is. A vonatkozó uniós irányelv értelmében a tagállam kötelessége azt biztosítani, hogy bármely vállalkozás jogosult legyen elektronikus hírközlő hálózatot létrehozni és azt működtetni. Vagyis szűnjön meg a korlátozás a kábelhálózatok építése, bővítése és az azon való szolgáltatási jogosultság tekintetében is.

Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő javaslatot immár harmadszor vitatja meg az Országgyűlés. Első alkalommal történt ugyan kedvező elmozdulás, de az uniós elvárásokhoz és a kábelpiaci verseny élénküléséhez ez még nem elegendő. Tekintettel az uniós követelményekre, valamint az elektronikus hírközlési törvénnyel való összhang érdekére és annak megteremtése szükségességére, módosítani kell a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényt is. Bízom képviselőtársaim együttműködésében, abban, hogy ez a törvénymódosítás - amely elsősorban a lakosság érdekeit szolgálja - kedvező fogadtatásra talál. Engedjenek meg néhány mérnöki gondolatot is. Amikor láttam a mobilhálózatok hihetetlen fejlődését és azt az óriási redundanciát, ami azáltal keletkezett, hogy három teljes kiépítettségű mobiltelefon-hálózat jött létre, akkor tudtam, hogy az eredeti minimál ekvivalensekre szorítkozó műegyetemi oktatással szembekerültünk. Meg kellett állapítanom, hogy a mobilárak ennek ellenére állandóan csökkentek, és kialakult egy egyre lefelé tartó egészséges mobilárszint, a mobilvállalkozások pedig jelentős versenyt biztosítanak. Úgy gondolom, nem célszerű azokat a „regáléknak” nevezett kivételes helyzeteket fenntartani, amelyek egy-egy területen kizárólagos jogot biztosítanak egy-egy szolgáltatónak. Jöjjön be ide a verseny, és a fogyasztók javára alakuljanak ki egészséges árak. Éppen ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény, valamint az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvénymódosító javaslatunkat tárgyalja meg és fogadja el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.



ELNÖK: Kérdezem, hogy a kormány nevében kíván-e felszólalni valaki. Megadom a szót Csepeli György államtitkár úrnak. Gombnyomást kérnék szépen, államtitkár úr. Köszönöm.



DR. CSEPELI GYÖRGY informatikai és hírközlési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miért támogatja a kormány a képviselő urak indítványát? Azért támogatja, mert a médiatörvény - melynek módosítására vonatkozik az indítvány - azoknak az intézményeknek a sorába tartozik, melyeket a korai halál, a korai avulás sújt. Abban a korban ugyanis, amelyben élünk, az információs korban azok az alapok, amelyekre ez a törvény épült, teljes egészében megsemmisültek. Egy technológiai forradalomban élünk, és az a törvény, illetve törvényhozó szervezet, amelyik ezzel a technológiai forradalommal nem számol, könnyen abban a helyzetben találhatja magát, mint általában a lemaradók, a skanzenben élők. Ezért a technológiai fejlődésre való figyelemmel - amely alapján a médiatörvényt nemcsak ebben a pontban, hanem nagyon sok pontban egy skanzenbe illő intézményként kell illetni - messzemenően indokolt, hogy akármilyen kis ponton is, de elkezdődjék az a folyamat, amely végül is a médiatörvény korszerűsödését fogja eredményezni.

Azok a körülmények, amelyek 1996-ban, illetve azt megelőzően fennálltak, a mai korszakban nem állnak fenn. A tartalomszolgáltatásnak egy olyan konvergenciája van a technológia tekintetében, amely teljes egészében érdektelenné és értelmetlenné teszi a vételkörzeti korlátoknak bármilyen kvóta szerinti meghatározását. De nem pusztán a technológiai korszakváltás indokolja ennek a törvénynek a módosítását, jóllehet tudom, sokan azon az állásponton vannak, hogy - Ugocsa non coronat - nem fognak változtatni rajta, hanem az is, hogy 2004. május 1-jétől hazánk része az Európai Uniónak, és az Európai Unió direktívái egyszerűen semmifajta kétséget nem hagynak a figyelmes szövegolvasó számára abban a tekintetben, hogy ilyen típusú korlátozást nem tekintenek eurokonformnak. Tehát aki elveti ezt az módosítást, az egyúttal nemet mond az európai csatlakozásra, legalábbis az ilyen értelemben vett dimenziójára. A következő szempont, amelyet a képviselő úr elaborált - ezt nem akarom részletesen hangsúlyozni -, a verseny. Az elektronikus hírközlésről szóló törvénynek az egyik tanulsága - jóllehet igazán kevés idő áll rendelkezésre a tapasztalatok kiértékelésére - az, hogy a verseny messzemenően kedvező hatást gyakorol - de ezt a tankönyvekből is tudjuk, ilyen szempontból tehát az élet igazolja az iskolát - az árak csökkenésére és a szolgáltatások minőségének a javulására. S pontosan egy olyan piacon, amely rettenetesen be van betonozva, és amely konstitúcióinál fogva messzemenően rezisztens a versennyel szemben, egy ilyen típusú módosítás üdvös hatást válthatna ki a fogyasztókra. Tehát aki ez ellen szavaz, az a fogyasztók érdekei ellen szavaz. Végül egy nagyon fontos szempont a szolgáltatók szempontja. Úgy tűnik, a kábelpiac konszolidációja elérte azt a fokot, hogy a szolgáltatók megértették a vételkörzeti értelmetlen korlátozás eltörlését, és éppen a héten fognak találkozni, s bizonyára nem fog nekik jólesni, amikor azt hallják, hogy a Magyar Országgyűlés nem akarja ezt a korlátozást feloldani.

Egészében véve azt kell mondanom, hogy az értékeknek, az érdekeknek és a kornak egy olyan követelményrendszeréről van szó, amely messzemenően indokolja az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által előterjesztett vagy legalábbis támogatott és a kormány szándékával egyező módosítást. Kérem a tisztelt Házat, hogy a módosítást kétharmados arányban - hiszen csak akkor érvényes - elfogadni szíveskedjen.



ELNÖK: Megadom a szót Balogh Miklós képviselő úrnak, a kulturális bizottság előadójának, ötperces időkeretben.



DR. BALOGH MIKLÓS, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kulturális és sajtóbizottság 2004. szeptember 14-i ülésén megtárgyalta a Márfai Péter és Mécs Imre képviselő urak által jegyzett önálló képviselői indítványt, amely a médiatörvény és az elektronikus hírközlésről szóló törvény jogharmonizációs célú módosítását javasolja. A bizottsági ülésen érdemi vita nem alakult ki, mivel az ellenzék képviselői ismételten elutasították a módosítást anélkül, hogy az előterjesztő álláspontját meghallgatták volna. Csak szavaztunk, éppen ezért kíváncsian várom a kisebbségi véleményt. Remélem, az eltelt időszak elegendő volt arra, hogy módosuljon az álláspontjuk.

Mi 11 igennel általános vitára alkalmasnak tartottuk a törvényjavaslatot, de mivel kétharmados törvényről van szó, ez nyilvánvalóan semmit nem jelent. Én pozitív hozzáállást várok, és remélem, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselői tanúságot tesznek arról, hogy ebben az ügyben igenis hajlandók az érdemi vitára, és hozzájárulnak a törvény módosításához. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)



ELNÖK: Most a kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Sági József képviselő úrnak.



SÁGI JÓZSEF, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha Balogh Miklós képviselő úr jól figyelt volna, tudná, hogy itt a parlamentben múlt év május 14-én elhangzottak az érveink. Ezeket most elmondjuk megint, mint ahogy akkor is elmondtuk. Kérem, hogy jól figyeljen, akkor jövőre nem kell megint ugyanezeket elmondanunk.

A bizottság ellenzéki oldala valóban nem támogatta a médiatörvény ilyen jellegű módosításának a napirendre vételét, egyáltalán a helyességét sem. Már csak azért sem, mert - mint már mondtam - ezt egy évvel ezelőtt megtárgyaltuk, és akkor is kategorikusan nemet mondtunk rá, hosszan soroltuk az érveinket, amiket önök nem fogadtak meg, nem tanultak belőle, akárcsak a Bourbonok, és ugyanazt a hibát újból elkövették. Az igen rövid, szinte csak jogtechnikai jellegű, de valójában jogharmonizációsnak mondott indítvány azonban nem emiatt célszerűtlen és indokolatlan, hanem sok más egyéb ok miatt is. De mielőtt ezekre rátérnék, elmondanám, hogy egyébként miért nem szavaztuk meg a bizottságban ennek az indítványnak a napirendre vételét. Először is, véleményünk szerint a szocialisták pillanatnyilag lábbal tiporják a törvényességet, még az alkotmányosságot is, ki lehet mondani. Például a Magyar Televízióban a mai napig is csonka kuratórium van. Ezt a médiatörvény nem teszi lehetővé, önök, parlamenti képviselők mégis nyugodtan megszavazták. Aztán az ORTT veszi a bátorságot, és kénye-kedve szerint értelmezgeti a médiatörvény egyébként félreértelmezhetetlen szövegét, akkor például, amikor a Demokrácia TV-t akarják megindítani. Milyen jogon veszi az ORTT a bátorságot? Az Alkotmánybíróság sem engedi, ezt kimondta egyébként egy februári döntésében.

A szocialista-liberális koalíció immár harmadik éve eteti kézből a honi médiát; mindezt azért, mert annak idején, 2002-es hatalomra jutásukkor megoldották ennek a pénzügyi lehetőségét. Mindez a finanszírozási helyzet megoldatlan, és amíg ezt nem oldják meg önök, addig ilyen jellegű módosításokról beszélni értelmetlenség. Két pici paragrafust módosítanának - egyet-egyet két-két törvényben -, jóllehet az egész konstrukció rossz. Sokadik éve várjuk a szocialista-liberális koalíciótól azt, hogy a médiatörvényt koncepcionálisan módosítsák. Önök erre tettek ígéretet többször is, azonban mind a mai napig nem láttunk ebből semmit sem. Ez is csak olyan, mint maga a kormány, csak a beszéd, semmi tett. Sőt, itt még beszéd sincs, szó sincsen. Az a helyzet, hogy önök meg el vannak maradva. Szó sincs róla, hogy ilyen elvi kifogások után persze bármit is támogassunk. Ráadásul amit még nem tudtunk a szeptemberi bizottsági ülésnél, amikor erről az indítványról szavaztunk, azt a múlt héten, az ORTT 2004-es beszámolójában most végre kézhez kaphattuk. Abban van egy médiatörvény-módosítási javaslat, ami már erre tesz némi orvoslást, de a kettő együtt, az önöké, képviselő úr, Mécs Imre képviselő úr és ez a bizonyos ORTT-s javaslat egymással köszönő viszonyban sincs. Látszik tehát, hogy minden összehangolatlan, átgondolatlan, az egész koncepciótlan, úgy rossz, ahogy van.

Mécs képviselő úr azt mondta, hogy a lakosság érdekeit szolgálja majd ez a módosítás, mert a vételkörzetet növeli. Tisztelt Képviselő Úr! Az igazi javulást a médiatörvény teljes módosulása szolgálná. Az szolgálná a lakosság érdekeit, ezt várjuk önöktől, és ha ez meglesz, megszavazzuk az indítványt. Köszönöm a figyelmüket.



ELNÖK: Most a képviselői felszólalások következnek, 10-10 perces időkeretben. Először az írásban előre jelentkezett képviselőké a szó; Halász János képviselő úrnak adom meg.



HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy médiatörvényt módosító javaslat van előttünk. Ez kétharmados törvény. Ez a jelenlegi parlamenti arányokat is figyelembe véve akkor válhat törvénnyé, ha legalábbis a két legnagyobb parlamenti frakció, az abban helyet foglaló képviselők ebben egyetértésre jutnak.

Úgy gondolom, hogy ez a javaslat, ami előttünk van, egyrészt az előkészítés módja, másrészt a javaslat tartalma miatt sincs abban a helyzetben, hogy ezt a parlament elfogadhassa. Az előbb mondottak miatt az előkészítés módja ennek mi volt? Benyújtotta két képviselő ezt a javaslatot egyéni képviselői indítványként. Természetesen egy képviselőnek - kettőnek is együtt - joga van ilyet tenni, de egy kétharmados törvény esetében talán érdemes lenne, érdemes lett volna legalábbis előzetes konzultációt, egyeztetést folytatni az ügyben. Egy szabad demokrata, egy szocialista képviselő nyújtotta be, tehát a kormányoldalról érkezett ez a javaslat. A Fideszt ebben a dologban nem keresték meg, márpedig a mi szavazataink nélkül ez a törvény nem válik törvénnyé, hisz kétharmados dologról van szó, ahogy mondtam. Érdekes ennek a története. Azért is mondom ezt el, mert Balogh Miklós hozzászólásából az tűnt ki számomra, hogy nem rendelkezik a dolog előtörténetéről kellő ismerettel. Van egy olyan előtörténete ennek, hogy 2004 elején, tavaszán a kormány megkereste mind a négy pártot, hogy négypárti egyeztetést folytassunk egy médiatörvény-módosításról, amely jogharmonizációs célú lenne. Az úgynevezett nyelvi kvótákról szólt ez a dolog, és erről a most előttünk lévő javaslatcsomagról, illetve előbb a nyelvi kvótáról, aztán kapcsolódott hozzá ez a javaslat egy második ülésünkön. Ezen az ülésen nyilván, mivel nem Balogh Miklós képviselte a szocialistákat, ezért nem tudhatott részletesen arról, hogy ott mi is történt. Ezekről az ülésekről persze jegyzőkönyvek készültek. Ha mást nem, akkor a mi titkárságunkat kérjük, hogy küldjék el két szocialista képviselőtársamnak, és akkor nem mond itt olyan butaságokat a Fideszre nézve, mint amiket az előbb mondott. Merthogy abból kiderül, hogy milyen egyeztetés folyt, és már ott elmondtuk az érveinket. A kormány előterjesztette ezt a javaslatot, mondhatnám azt is, hogy annak ellenére, hogy ott erről beszéltünk, és itt a parlamentben lefolytattunk egy vitát ugyanerről. Szó szerint ez a javaslat része volt annak a kormány által beterjesztett javaslatnak, aminek az általános vitája - nagyon jól mondta Sági képviselő úr - 2004. május 11-én kezdődött. Utána volt részletes vitája, szavaztunk róla, akkor egyébként a kulturális bizottságban is volt egy hosszas vita ugyanerről a dologról. Most, mikor legutóbb a Mécs képviselő úr és egyik szocialista képviselőtársa által benyújtott javaslat a bizottság elé került, akkor a bizottság újra, szó szerint ugyanarról a javaslatról nem folytatott érdemi vitát sem kormányoldalról, sem ellenzéki oldalról. Érthetően, hiszen ezt lefolytattuk néhány hónappal korábban. Ennyit a dolog történetéről.

Mivel ezt lefolytattuk néhány hónappal korábban, és akkor volt egy álláspontunk, úgy gondolom, hogy az előkészítés tekintetében szerencsésebb lett volna, ha érdemi előkészítés is folyik akár négypárti egyeztetés formájában, és nem egyből egy javaslatot kapunk, tulajdonképpen szó szerint ugyanazt a javaslatot, mint amit korábban a kormány egy kicsit nagyobb csomag részeként már benyújtott.

De semmi baj, ez a dolog előkészítése módjára vonatkozó véleményem, amihez szeretném hozzátenni, hogy ez a vélemény, amit most elmondtam, nem egy olyan hozzászólás, ami azt mondaná, hogy ezzel nem akarunk foglalkozni, azért is mondtam ezt hosszabban, mert szeretném jelezni, hogy nyitottak vagyunk a dologról érdemi vitát folytatni, bár tartalmi oldalról véleményünk nem változott: én továbbra is azt látom, amit korábban láttam, hogy a médiatörvényt nem szükséges ezen a ponton módosítani. Úgy hiszem, hogy megközelítésbeli eltérések vannak közöttünk, mert míg van, aki azt mondja, hogy médiatörvényi szabályozásra van itt szükség, én pedig azt mondom, hogy nem erről van szó.

Részletesebben, és Balogh Miklós képviselő úrnak is mondom, szívesen elmondom a tartalmi véleményünket, ami egy szót sem változott a 2004. május 11-eihez képest. Akkor a parlamenti jegyzőkönyv ezt rögzítette - a kedves kolléganők, kollégák ezt szó szerint leírták -, megjelent a parlamenti jegyzőkönyvben, a honlapon is megkereshető. A tisztelt Balogh képviselő úrnak ajánlom, hogy vegye elő - klikkeljen rá, ha már ennél a témánál tartunk, talán használhatom ezt a fogalmat -, és olvassa el. Ha komolyan gondolja, hogy szeretné újra meghallani ugyanarról a véleményünket, amit benyújtottak, akkor most itt részletesebben el is mondom, vagy esetleg átviszem önnek, a május 11-ei jegyzőkönyvben szó szerint elmondott, igen alapos, tartalmi, több oldalon keresztül jegyzőkönyvben lévő tartalmi véleményünket megismerheti, de az nem változott. A lényege az, hogy úgy gondoljuk, hogy a javaslatot nem támogatjuk, mert nem olyan a helyzet, hogy ezt módosítani kellene. Azt gondoljuk, hogy az itt módosítani, elhagyni javasolt rendelkezés - mert a médiatörvényből egy rendelkezést javasolnak elhagyni - egyébként a hazai információs infrastruktúrára semmilyen veszélyt nem jelent, amit el akarnak hagyni, és így az információs társadalom fejlődésének sem gátja a most életben lévő médiatörvény. Ezért nem támogatjuk az előterjesztésben javasolt elhagyást. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)



ELNÖK: Megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. Van egy kétperces felszólalásra jelentkező; Mécs Imrének adom meg a szót.



MÉCS IMRE (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Halász János Képviselő Úr! Itt tulajdonképpen az informatikai bizottság területéről indult el a mozgás, mi foglalkoztunk a kábeltelevíziózásnak a kérdésével, nagyon sok panasz érkezett a műsorszolgáltatások árával, a verseny hiányával és a kiszolgáltatottsággal kapcsolatban.

Tehát az, hogy a médiatörvénybe került a kábelhálózatoknak a fejlesztése, az erre vonatkozó korlátozó rendelkezés, amelyet az élet és a technika elsöpört, ahogy elmondtam, említettem expozémban a mobiltelefonoknak a helyzetét, tehát minden előzetes megfontolás ellenére a mobiltelefónia területén a párhuzamosság és a kiépítettség mellett óriási verseny alakult ki, és az árak nagyságrenddel csökkentek le. Ugyanakkor azáltal, hogy monopolhelyzetet biztosítunk egy-egy területen belül, a kábeltelevíziózásnak, amely nemcsak a televíziót közvetíti, hanem egyre inkább más hírközlési fenoménáknak, tehát az internetnek a hordozója lesz, annak a versenyhelyzetét nem biztosítja, ezt kívántuk feloldani. Tehát nem szeretnénk abba a nagy görcsbe belemenni, ami a médiatörvény körül van, szeretnénk ezt a részét megoldani azért, hogy a kábeltelevíziózás végre versenyszerűen fejlődjön, és menjen a maga útján. Köszönöm.



ELNÖK: Köszönöm szépen. Balogh Miklós jelentkezett felszólalásra, MSZP. Öné a szó.



DR. BALOGH MIKLÓS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! A javaslat céljaival egyetértünk, ezt szeretném elmondani az MSZP-frakció nevében, és úgy gondoljuk, hogy az európai uniós szabályozás egyáltalán nem teszi lehetővé vételkörzeti korlát megállapítását, és ezért az előttünk fekvő javaslat tenné ezt az egészet EU-konformmá.

Én tudom, hogy az ellenzéki pártok is mindig azt mondják, hogy a jelenlegi médiatörvény nem megfelelő, számos konfliktust hordoz magában, ezek közül itt ez az egyik, amit mi mondunk, hogy nincs verseny. Legyen verseny, azt szeretnénk. A vételkörzeti korlátok miatt nincs verseny, ha ezt kiigazítanánk, akkor valószínű, hogy jó lenne. Mi szeretnénk kérni, hogy az ellenzék támogassa ezt a javaslatot. Halász János úrnak a kioktató hangnemével most nem akarok vitatkozni, mert nem célunk, hogy osztozkodjunk itt, hogy ki beszél butaságot - nem ez a kérdés. Az a kérdés, hogy van-e szándék a másik oldalon arra, hogy ezt a törvényt módosítsuk. Ha van, akkor azt szeretném látni. Természetes módon ismerem én is, és elolvastam, egyébként már kívülről tudja mindenki, mert évek óta mindig ugyanaz hangzik el, Halász képviselő úr, alelnök úr, mindig ugyanaz hangzik el a kulturális és sajtóbizottság ülésén ebben az ügyben. (Halász János: Idézzen már belőle!) Tehát én úgy gondolom, hogy minden képviselőtársam könyv nélkül tudja, hogy miket mond az MDF, Balogh László képviselőtársam, miket mondott ön.

Tehát gyakorlatilag arról van szó (Halász János: Akkor miért mondod, hogy nem hallottad?), a megállapítás, a következtetés nagyon fontos, hogy van-e szándék, akarat arra, hogy hozzájárulunk a módosításhoz. Mi tudjuk, hogy ezt nem lehet egyedül átvinni, természetes módon. Persze, ilyenkor lehet mosolyogni, mert természetesen a Fidesz nélkül ez a módosítás nem megy. Én szeretném kérni mégis, éppen azért, hogy a versenyt ezen a területen is, a kábeltelevíziós szolgáltatások területén is biztosítani tudjuk, hogy csökkenjen a díj, bontsuk le ezt a vételkörzeti korlátot, és tegyük EU-konformmá. Ez lenne a kérésem, és nem mosolyt várok, inkább azt, hogy nem kell most már semmi magyarázat, és nem kellenek érvek, a szándékot kell kinyilatkoztatni, hogy ha ezt a rossz médiatörvényt módosítani akarjuk, és bizonyos területeken javítani, és, mondjuk, szeretnénk csökkenteni a díjakat, akkor ezt egy állásponttal, egy döntéssel igazolni lehet. Köszönöm a figyelmüket.



ELNÖK: Kérdezem, kíván-e valaki még felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Mivel több jelentkezőt nem látok, megkérdezem Mécs Imre képviselő urat, válaszol-e a vitában elhangzottakra. Igen, öné a szó.



MÉCS IMRE (SZDSZ): Elnök Úr! Köszönöm szépen. A későbbiekben fogok, majd a részletes vita során. Köszönöm.



ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, részletes vitára nem kerül sor, a törvényjavaslat elfogadásáról következő ülésünkön határozunk.



VISSZA