ELNÖK: Mécs Imre, az SZDSZ képviselője, interpellációt nyújtott be az informatikai és hírközlési miniszterhez: „Elektronikus információszabadság” címmel. A képviselő úré a szó.



MÉCS IMRE (SZDSZ): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Aligha vonható kétségbe az a liberális alapelv, hogy az információ hatalom, ha keveseké, hajtóerő, ha sokaké. Ha visszatekintünk az emberi haladásra, kiemelhetők az információrobbanás egyes pontjai, és nyomon követhető az általuk kiváltott gyorsuló ütemű fejlődés. Szinte közhelyszerű, mégis a könyvnyomtatás feltalálásához kell hasonlítanom a modern technika legújabb vívmányait, hiszen mára olyan eszköz áll rendelkezésünkre - az internet -, amely minden eddiginél szélesebb körű lehetőséget kínál az egyén számára az információhoz való hozzáférés és -cserélés szabadsága tekintetében.

Nem véletlen, hogy az információhoz jutás feltételeinek megteremtése szabályozásának kérdései körül Európa-szerte éppen napjainkban folynak a legélesebb viták. Hazánkban az információszabadság ügye a személyes adat védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény 1992. évi megszületése óta kiemelten kezelt ügy. Az azóta eltelt időszakban tapasztalhattuk azokat az előnyöket, amelyeket a közérdekű adatokhoz való hozzáférés nyújthat. Mégis úgy vélem, hogy a jelenlegi szabályozást a kor követelményeinek megfelelően, az új kihívások kielégítésére az információs társadalom adta lehetőségekhez kell igazítani. Tudomásom van arról, hogy folyik az ehhez kapcsolódó kodifikációs munka, s számos sajtónyilatkozatban hallhattunk arról, hogy az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, valamint az Igazságügyi Minisztérium közös előterjesztésében készül az elektronikus információszabadságról szóló törvény tervezete.

A tervezet részleteit olvasva kiderül, hogy a közérdekűnek minősített adatok kötelező elektronikus közzétételét tervezik. Így az interneten olvashatóvá válnak - többek között - a hatályos jogszabályok, s a közfeladatot ellátó szervek alapvető adatai. Mindezek ismeretében kérdezem a következőket. Milyen számottevő hatást várhatunk társadalmi és gazdasági szinten a törvénytervezetben megfogalmazottak végrehajtásától és az üvegzsebtörvény által már bizonyos szinten közzétett adatok körének bővülésétől? Másodszor: várható-e a mostani közérdekű (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) adatokkal kapcsolatos gyakorlat egységesülése és a problémák megszűnése. Várom tisztelt válaszát. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)



ELNÖK: Az interpellációra Csepeli György államtitkár úr válaszol.



DR. CSEPELI GYÖRGY informatikai és hírközlési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Egyetértek kérdésének azzal az implikációjával, hogy a Gutenberg-galaxis megváltoztatta a világhoz való viszonyunkat, megváltoztatta egész tudásunkat, és ezen keresztül megváltoztatta a világot. Ehhez a változáshoz mérhető az internetnek, ennek az új médiumnak a megjelenése, és nemcsak a kormány, hanem az egész társadalom feladata, hogy ezzel a kihívással szembenézzen.

Az ön által említett elektronikus információszabadság-törvény, amelynek a megalkotása várhatóan erre a parlamentre vár, ennek a kihívásnak véleményünk szerint messzemenően eleget fog tenni, ugyanakkor hatalmas terheket fog róni azokra a közpénzből finanszírozott intézményekre, önkormányzatokra, minisztériumokra, hivatalokra, amelyeket kötelez a törvény erejénél fogva, hogy tegyük magukat átláthatóvá, mert az államot látnunk kell, az állami viszont nem láthat bennünket. Ez az alaptörvény, ez a liberális alapszabály az, amely a törvény szellemiségét meghatározza.

Ugyanakkor többről van szó, mint egyfajta liberális dogmáról. Összehasonlító vizsgálatok azt mutatják, hogy az egyesült Európában annak a pénznek, amelyet az átláthatóságra biztosítottak, tehát amelyet a közpénzből gyűjtött adatok, közpénzből finanszírozott hivatalok láthatóságára biztosítottak, hétszeres volt a megtérülése, hétszeresen jött vissza a gazdasági növekedés ütemében; ugyanez az indikátor az Egyesült Államok esetében negyvenszeres. Ilyen értelemben véve tehát azt lehet mondani, hogy a gazdasági növekedésünk egyik sarokpontja, hogy szabadon hozzá lehessen férni mindazon információkhoz, amely információk hozzájárulhatnak a gazdaság, a kereskedelem, a tanulás, az adminisztráció és általában véve az egész társadalmi élet gördülékenyebb és hatékonyabb bonyolítására. Nem lehet reformról gondolkodni addig, amíg az elektronikus információszabadság-törvény életbe nem lép. Mit tartalmaz majd ez a törvény? Ez a törvény más országok hasonló típusú törvényéhez hasonlatosan azt fogja tartalmazni kötelezően, hogy melyek azok az adatkörök, amelyeket mérlegelés nélkül minden egyes intézménynek, minden egyes úgynevezett adatgazdának kötelessége az interneten hozzáférhetővé tenni mindazok számára, akik képesek lenyomni egy enter gombot és képesek - egyfajta digitális írástudás birtokában - az interneten cserkészni. Ide fog tartozni a jogszabályoknak a köre. Ide fog tartozni az adatbázisoknak a köre, amelyekért jelenleg fizetnünk kell, jóllehet adófizetői pénzből gyűjtik őket. Terveink szerint ide fognak tartozni a jogerős bírósági ítéletek, amelyek jelenleg nyilvánosak, de úgy nyilvánosak, mint a kaffkai kastély különböző dokumentumai: nem férhetők hozzá, ennek következtében ugyanazon vétségért egy bíróságon egészen más típusú ítéletet lehet kapni, mint egy másikon. Kötelezve lesznek tehát a szervezetek, hogy a honlapon kötelező típusú adatokat nyilvánosságra hozzanak. Érzésünk szerint ez az intézkedés nemcsak gazdasági, nemcsak ideológiai szempontból nagyon fontos hatásokkal jár, hanem hozzájárul a jogállam-legitimációhoz, a jogállam kiteljesedéséhez.

Mit tettünk és mit fogunk tenni annak érdekében, hogy ez a lehetőség valósággá váljon? Hiszen ma még csak a háztartások 13 százalékában van széles sávú internet. Több ezres azon e-Magyarország pontok száma, ahol ingyen hozzá lehet férni a széles sávú internethez, ahol a polgároknak joguk és lehetőségük van arra, hogy például ezekbe az adatbázisokba belemenjenek, és az ilyen értelemben vett jogállami egyenlőségüket lehetőségből valósággá tegyék. Ezért nagyon röviden azt kell válaszoljam a képviselő úr kérdésére, amely két kérdést tartalmazott: igen, igen. (Taps a kormánypártok soraiban.)



ELNÖK: Kérdezem a képviselő urat, elfogadja-e a választ.



MÉCS IMRE (SZDSZ): Köszönöm szépen az államtitkár úr válaszát. Úgy gondolom, hogy a régi mondás itt is igaz: van kő elég, tehát nagyon sok feladatunk van ezzel kapcsolatban, többek között a személyi adatok közérdekű célra való felhasználásának a tekintetében. Ezért örülök annak, hogy az Igazságügyi Minisztériummal együtt készül ez a törvényjavaslat, hiszen ez egy régóta vajúdó probléma, amit feltétlenül meg kell oldani.

Az államtitkár úr említette az ítéletek közzétételét. Hadd mondjam el, hogy amikor az Egyesült Államokban jártam, egy Columbus nevű városban a helyi lapban, a hátsó oldalakon látni lehetett, hogy kik ellen emeltek vádat és miért, hogy első fokon, másodfokon kit mire ítéltek, és természetesen benne voltak a közlekedési szabálysértések és vétségek is. Az amerikai jogrendben ezt nyilván meg tudták oldani - nekünk is meg kell tudnunk ezt oldani. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Éppen ezért bizakodom. Elfogadom az államtitkár úr válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)



VISSZA