ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A Házszabályban előírt szükséges számú aláírás csatolásával Áder János és képviselőtársai „A Gyurcsány-kormány egy évéről” címmel politikai vita megtartását kezdeményezték. A politikai vita kezdeményezésére irányuló indítványt V/17451. számon kapták kézhez.





ELNÖK: Szintén kétperces hozzászólásra megadom a szót Kovács Kálmán miniszter úrnak.



KOVÁCS KÁLMÁN informatikai és hírközlési miniszter: Tisztelt Képviselőtársaim! Itt a számok világáról esett szó, és azt hiszem, nem közömbös arra odafigyelnünk, hogy vajon az a gazdaság, amelyben az új munkahelyek keletkeznek, milyen gazdaság. Versenyképes-e? Mekkora a tudásigény egy ilyen gazdaságban? Milyen munkaerő-piaci igényeket támaszt? Milyen jövője, lehetősége van az értékesítésben? Ez határozza meg, hogy stabilan, jó irányba változik-e Magyarországon a munkaerőpiac. Mondhatjuk nyugodtan, hogy ami a modern technológiák területét illeti: Magyarország nagyon sokat lépett előre. Ma a világon csak három olyan ország van, amely az informatikai, az informatikaieszköz-gyártás, számítógépgyártás, mobileszközök gyártása, illetve az ilyen típusú szolgáltatások, az ehhez kapcsolódó szoftverek területén nagyobb arányt képviselne az ország gazdaságában, mint Magyarországon. Az összes ország figyelembevételével Magyarország tehát a világon a negyedik ilyen értelemben legfejlettebb ország. Ez azt jelenti, hogy a munkaerőpiacon nem a legegyszerűbb és a legigénytelenebb munkára, hanem éppen a nagyobb tudást, a nagyobb hozzáadott értéket igénylő munkára van egyre nagyobb szükség a magyar piacon.

Versenyképes-e ez a gazdaság? El tudja-e adni a termékeit tartósan egy nagyon komoly piacon? Igen, hiszen az exportunk arányában az elmúlt néhány esztendőben tízszeresére nőtt az ilyen típusú termékek értékesítése. Ma a világon Finnországot kivéve - amely a Nokia hazája, és ilyen értelemben a saját gazdaságának, elsősorban exportjának természetesen abszolút meghatározó része a magas technológia, az informatikai technológia - Magyarország világelső. Finnországot követően a mi országunkban a legnagyobb arányú az informatikai eszközöknek, számítástechnikai eszközöknek és szolgáltatásoknak az aránya. Azt gondolom, hogy ez a néhány esztendő, ami ide vezetett, elsősorban azért, mert liberalizáltuk ezt a piacot, a magyar munkaerőpiac számára nagyon ígéretes jövő. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)



ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, hogy a Házszabály 52. § (1) bekezdése alapján bármely frakció részéről, illetve az elsőként jelentkező független képviselő részéről van-e még hozzászólási szándék Göndör képviselő úr ügyrendi javaslatával kapcsolatban. Egyúttal tájékoztatom Kovács miniszter urat, hogy a kormány részéről nincs mód ügyrendi kérdésben való? (Közbeszólások az MSZP soraiból: Nem kormánytagként, SZDSZ-esként! - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Üljön a helyére!- Közbeszólás az MSZP soraiból: Nem kell odaülnie!)

Az SZDSZ képviselőcsoportja nevében megadom a szót Kovács Kálmán miniszter úrnak.



KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. A frakcióvezető-helyettes úrnak vagy a frakcióvezető úrnak szeretném címezni az ügyrendi vitában való hozzászólásomat. Nem azt vitatjuk, hogy a miniszterek hozzá tudnak-e szólni, ha benyomják a kétpercest ugyanúgy, mint bármely más képviselő, hanem hogy soron kívül, merthogy ez szerepel a Házszabályban, van egy ilyen szó: soron kívül. Ezt is lehet értelmezni úgy, mint annak idején a hetentét háromhetenként, és lehet mondani a soron kívült úgy, hogy majd amikor sorba jön, csak akkor nem tudom, mi a sorban jövés, ha ez a soronkívüliség. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Külön szabály van a vitanapra.)

Tehát szeretném fölhívni a figyelmét, hogy oda az van írva, hogy soron kívül, és ezért tette meg az ügyrendi javaslatát az MSZP-frakció részéről Göndör István. Egyetértünk vele, hogy a soronkívüliséget kell biztosítani.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Az elnök az iratai között lapoz. - Közbeszólások az MSZP soraiból: Szavazzunk! - A jogi egyetemen mit tanítottak? - Derültség.)



DR. CSEPELI GYÖRGY informatikai és hírközlési minisztériumi államtitkár: (Mikrofonját nem tűzi fel, hanem a kezében tartva kezdi meg hozzászólását.) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem kenyerem ez a siratófalműfaj. Egy évről szeretnék beszélni. Egy év bizonyos területeken nem sok idő: ha az ember elmegy egy ólba, a disznó pontosan úgy néz ki, mint ahogy kinézett egy-két-három-négy évvel ezelőtt, és feltehetően jövőre is ugyanúgy fog röfögni; esetleg több támogatást kap.

Ha megnézik ezt a mobiltelefont és megnézik ezt (Két mobiltelefont mutat fel.), egy év van a kettő között, és még nem merítettem ki a változást. Olyan területről beszélünk, ahol egy év rettenetesen sokat jelent. 2004 végén került a harmadik generációs mobiltelefon-tender kiírásra, amely forradalmasítani fogja az amúgy is forradalmi helyzetben lévő hír- és távközlést. Nem volt rossz üzlet egyébként a költségvetésnek sem: összesen 65 milliárd forint fog az államkasszába kerülni, ebből 16,5 milliárd már bekerült. Itt egy olyan globális, szélessávú internetalapú adatforgalmi eszközről van szó, amelyet ha valaki a kezében tart - persze kézbe kell venni -, akkor voltaképp benne van a világban: egyszerre tud telefonálni, egyszerre tud videót közvetíteni, videót nézni, bankkártyát használni. Benne lehet a világban úgy, hogy tulajdonképpen fizikai valóját nem veszti el. Ez egy nagyon fontos esemény volt, még ha erről nem is beszélünk. (A terembiztos-szolgálat munkatársa egy mikrofoncsipeszt helyez az államtitkár asztalára.)

A másik, ugyancsak egy év. Ha egy évvel ezelőtt elmentek a Millenáris Parkba, ott találtak egy lepusztult csarnokot, találtak kiüresedett mennyezetet, találtak átfagyott padozatot. Most, ha decemberben elmennek, ott fogják találni a Jövő Házát, amely egy olyan múzeum, amely várhatóan soha nem fog elkészülni. Azért nem fog elkészülni, mert azok a technológiai újdonságok fognak bekerülni, amelyek - mint a harmadik generációs mobiltender kapcsán próbáltam érzékeltetni - lehetővé teszik azt, hogy ablak nyíljon a világban azok között, akik ezt használják. Természetesen föl lehet vetni, hogy egy ilyen jövő múzeumára miért van szükség, miért nem inkább a múltba révedünk, miért nem inkább pazaroljuk a forrásainkat. Azért van erre szükség, mert Európa csak akkor maradhat Európa a szónak igazi értelmében, ha nem marad le, ha komolyan veszi Tony Blair intését, és a világ ténylegesen legfejlettebb régiójává fog válni, nemcsak szóban, hanem a valóságban is, ott fogja találni a helyét Kína és az Egyesült Államok mellett.

Magyarország talán kis pont, de az informatikában nincs kis és nagy pont. Az informatikában csak kreativitás van, innováció van, erő van és akarat. (Lengyel Zoltán: És kakaó!) A kakaó is, pontosan, abban az esetben, ha érintésvédelem ellen biztosító munkaállomások a gyermekek számára. Pontosan azokon a településeken, amelyeket egy siratófal kapcsán hallgattunk, azokon a településeken, ahol 300-400 fő él, ahol a nyilvános telefon az egyetlen összeköttetés a világgal, ott a kakaóbiztos számítógép igenis élet, igenis a szocializáció, igenis a jövő. Menjenek el a képviselő urak, és nézzék meg, ha már a gyerekeiket nem viszik, mert Mont Clairben meg egyéb jobb egyetemeken iskoláztatják.

A Jövő Háza tehát egy olyan tér lesz, amely egyszerre lesz élménytér, egyszerre lesz kiállítás, egyszerre lesz szórakoztatóközpont, egyszerre lesz kutatóhely, és ami nagyon fontos, a Jövő Háza tengelye lesz azoknak a tartalomfejlesztési törekvéseknek a bemutatásának, amelyek lényege - akár Nemzeti Digitális Adattárról beszélünk, akár a Nemzeti Audiovizuális Archívumról beszélünk -, hogy a magyar nemzet kiszabaduljon abból a fajta megszorításból, abból a fajta börtönből, amelyet a legnagyobbak mindig is szóvá tettek, pontosan azért, mert magyarul nagyon kevesen tudnak. Mi meg nagyon kevesen vagyunk, akik nem magyarul tudunk beszélni, ennek következtében egyetlenegy eszköz van, hogy kommunikáljunk: a digitális világ, a mozgókép, illetve mindazon eszközök, amelyek ki tudnak bennünket szabadítani ebből a béklyóból. A Nemzeti Digitális Adattár és a másik, a NAVA alkalmas eszköz lesz arra, hogy az audiovizuális örökségünket, az adatörökségünket, a szövegörökségünket rátegyük az internetre, és ennek következtében nemcsak a határokon belül, a határokon túl is hozzáférhetővé váljanak ezek a tudásanyagok. Háromszázharminc? (A terembiztos hordozható mikrofont helyez az államtitkár elé.) Mi történt?



DR. CSEPELI GYÖRGY informatikai és hírközlési minisztériumi államtitkár: Még egy percem van!



ELNÖK Államtitkár úr, tisztelettel arra szeretném önt kérni hogy tűzze fel a mikrofonját, mert ez egy olyan technikai berendezés, ami így a szájhoz közel tartva élvezhetetlen hangot jelent a rádión és televízión keresztül; itt az ülésteremben is nehéz hallani. Nem önnek címzem, csak ez egy rossz szokása több képviselőnek, ezt a tájékoztatást kaptam műszaki kollégáimtól (Bársony András: Tegnap óta vártunk a csipeszre!), hogy ha és amennyiben nem csípteti fel valaki a nyakkendőjére, blúzára, zakójára, hanem közel tartja a szájához, akkor itt az ülésteremben alig, ezen kívül meg egyáltalán nem lehet hallani, amit mondanak. Természetesen ezt az időbe bele fogom számítani, tájékoztatásul mondtam, államtitkár úr felszólalása kapcsán. Jó szándékból, higgyék el, engem érdekel, hogy mit mond, csak nem hallottam. (Koncz Ferenc: Most informatikai vagy milyen államtitkár?)



DR. CSEPELI GYÖRGY informatikai és hírközlési minisztériumi államtitkár: Azt hiszem, hogy elnök úr és köztem elég kevés a rokon vonás, de hogy egymást most nem értettük, az biztos, hogy azonos. Tehát ön nem ért engem, én nem értettem önt, de remélem, hogy most azért lehet hallani, amit mondtam.

Ott tartottam tehát, hogy a Nemzeti Digitális Adattár és a Nemzeti Audiovizuális Archívum bemutatóközpontja lesz a Jövő Háza. Ennek azért tulajdonítunk nagy jelentőséget, mert ennek következtében a nemzetnek bizonyos problémái, amelyek abból adódnak, hogy széttöredezett, talán digitális térben megoldódhatnak.

A másik dolog, ami ebben az egy évben történt, és ez elég fontos dolog: a határon túli magyar településeken eMagyar pontok létesültek, amelyek révén az ott élők, legyenek magyarok vagy nem magyarok, hozzáférhetnek a szélessávú internethez. Ugyanúgy, mint ahogy itthon hozzáférhetnek az emberek a szélessávú internethez az eMagyarország pontokon, különféle közgyűjteményekben, könyvtárakban, egyházközségekben. Ilyen pontból összesen ötezer jött létre, ötezer pont! Ugyancsak olyan településeken, olyan régiókban, amelyeknek általában véve nem sok esélyük volt a múltban ahhoz, hogy felzárkózzanak a világban.

Összefoglalva tehát azt akarnám mondani, hogy egy év ezen a területen, azt hiszem, hogy igenis hozta magával azoknak az ígéreteknek a megvalósulását, amelyekről szó volt, és feltehetően a következő évek ezt a fajta gyorsított idő múlását a mi területünkön továbbra is fogják tudni követni. Erre még csak egy adatot mondanék. Épp most olvastam a Magyar Hírlapban, hogy internetboom van Magyarországon, 726 ezer az internet-előfizetők száma, és ebből 48 százalék, aki széles sávon tud internetezni. Ezek azok a számok és ezek azok a paraméterek, amelyek mentén érzésem szerint a köztársaság polgárai megtalálhatják a boldogulást, és megtalálhatják azt a jövőt, amely a jelenben van. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)



ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kétperces hozzászólásra megadom a szót Pettkó András képviselő úrnak, MDF.



PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az informatikai területet egyetlenegy pozitív változás érintette az elmúlt egy évben, mégpedig az, hogy Kóka János bekerült a kormányba. Ha megnézzük Kovács Kálmán miniszter úr elmúlt egyéves tevékenységét, az szinte egyenlő a nullával. A mostani parlamenti vitában sem vesz részt, a tárca álláspontját, ahogy jó néhány hónapja, sőt az elmúlt két évben is, a politikai államtitkára mondja el.

Ha megnézzük az eMagyarország pontokat, nagyon jó, hogy a határon túl vannak eMagyarország pontok, de nem tehetem meg, hogy a mai vitában ne hangozzék el az, hogy 500 olyan eMagyarország pont van, ahol még nincs internetelérhetőség. Kérdezem, mi történik ezen az 500 eMagyarország ponton.

Pont tegnap tettem fel egy kérdést a NAVA-törvény kapcsán, az 5,3 milliárd forint nem került átutalásra. Ez a kormány állandóan az információs társadalom fontosságáról beszél, de az MDF képviselőcsoportja által benyújtott olyan fontos módosítási javaslatokat, mint például az, hogy az APEH-irodákat lássuk el kártyaleolvasó terminállal, egész egyszerűen a kormánypárti képviselőtársaim nem engedték ezt a törvényjavaslatot tárgysorozatba sem venni, napirendre meg főképpen nem. Az MDF országgyűlési képviselőjeként úgy látom, hogy Kovács Kálmán miniszter úr eljátszotta az informatikai területen azt a történelmi lehetőséget, hogy a tárca betöltse azt, amiért létrejött. Nagyon fontos dolog az információs társadalom kiépítése Magyarországon, de a tárca nem tesz ennek érdekében semmit sem.



Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)



DR. CSEPELI GYÖRGY informatikai és hírközlési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Pettkó képviselő úr számára reagálnék, hogy nem történt semmi az informatikai tárca tevékenysége kapcsán. Először is: az, hogy ötszáz eMagyarország pont nincs bekapcsolva, az nem azt jelenti, hogy nem lesz bekapcsolva. Ezek olyan helyeken vannak, ahol a technikai feltételek jóval nehezebbek az átlagosnál, és biztosíthatom a képviselő urat, hogy év végéig be lesznek kapcsolva.

A másik dolog, ami ugyancsak a „nem történt semmi” állítást kérdőjelezi meg bizonyos szempontból, hogy verseny igenis történt. Meg kell kérdezni a mobilszolgáltatókat, meg kell kérdezni az internetszolgáltatókat, és meg kell kérdezni saját magunkat, meg kell nézni a saját számláinkat, hacsak nem hűségnyilatkozattal eladtuk magunkat hajdan, mint a rabszolgák, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy igenis végbement az árcsökkenés, és ez az árcsökkenés folyamatos, a trend lefele vezet.

És utolsóként említeném, de nem utolsósorban: ez a parlament egy nagyon nagy jelentőségű törvényt hozott az elektronikus információszabadságról, amelynek a lehetőségei koránt sincsenek még kimerítve. Szerintem a következő parlamenteknek még bőven lesz teendője, de a kereteket igenis lefektettük, és ezek a keretek azt jelentik, hogy az információszabadság jogát az internet által ténylegessé fogjuk tenni, pusztán deklarált jogból.

Ebből az következik, hogy minden közcélú adat, minden döntés-előkészítő tanulmány, minden olyan ügy, ami az állampolgárokat közvetve vagy közvetlenül érinti, hozzáférhető, ellenőrizhető és számon kérhető lesz az állampolgárok által. Érzésem szerint ez egy olyan fejlesztést fog eredményezni, amely nemcsak technológiailag jelent egy minőségi ugrást, hanem minőségileg egy teljesen más Magyarországot, egy sokkal transzparensebb, egy sokkal versenyképesebb Magyarországot fog teremteni - biztos, hogy ez a Magyarország nem lesz boldogabb, mert az információszabadság ezt nem tudja adni. (Taps a kormánypárti padsorokban.)



VISSZA