ELTE Társadalomtudományi Kar

Szociálpszichológia Tanszék

 

2011/2012-es tanév, I. félév

 

Szociálpszichológia SZ241

 

Idő: szerda,  14.-15.30

 

Hely: Déli Tömb, 0-803 Szabó József előadó

 

Előadó: Csepeli György

 

A kurzus célja

 

A Szociálpszichológia tárgy feladata, hogy bevezesse a hallgatókat a társadalmi megismerés egyik legsajátosabb szempontrendszerébe, mely egyszerre tudományos és hétköznapi. A szociálpszichológiai jelenségeknek ugyanis mindannyian átélői vagyunk. Gramsci-t parfrazálva mondhatjuk, hogy „minden ember szociálpszichológus”. A tudományos megközelítés ezt a spontán szociálpszichológiai tudást teszi tudatossá s alkalmazhatóvá a társadalmi gyakorlat különböző színterein, az üzleti világban, a politikában, a nevelésben, a K+F projektekben. Az órákon sorra vesszük a szociálpszichológia legfontosabb témáit, bemutatjuk a releváns elméleteket és eredményeket.

 

Követelmények

 

A félévet teszt-vizsga követi. A sikeres vizsga feltétele a megadott szakirodalom és az előadások ismerete.

 

 

Kötelező irodalom

 

Csepeli Gy. 1997. Szociálpszichológia. Budapest: Osiris

 

Fiske, S. 2006. Társas alapmotívumok. Budapest: Osiris 33-414.

 

Menetrend

 

 

Szept. 14.

 

A szociálpszichológiai jelenségekről

 

A szociálpszichológiai tudás közvetlen, a mindennapi élet velejárója. Az „én” és a „másik”, a pár, a csoport, a személyesen átélt társadalmi valóság tudományos vizsgálata nem tesz mást, mint rendszerezi, magyarázza, átvilágítja, amit amúgy is tudunk. A szakszavak, az elméletek, a szerzők alkotják a tudományos értelemben vett szociálpszichológiai tudás magját. A szociálpszichológiai jelenségek az életvilágban vannak, mellyel szemben  a Rendszer áll. Az életvilág másik alternatívája a tudattalan. Mind a rendszer, mind a tudattalan kívül van a szociálpszichológiai jelenségekre, de hat rájuk.

 

Szept. 21

 

A társas hatás, az interakció

 

Az ember viszonylény. A viszony elsődleges megnyilvánulása a testi lét szintje, mely serkentő vagy gátló következményekkel jár. Az interakció a testi együttlét viselkedési szintje, mely kölcsönös függőség révén minden résztvevő számára lehetővé teszi a cselekvést.

 

 

Szept. 28

 

A kommunikáció

 

Az interakció a kommunikáció révén teljesül ki. A kommunikáció analóg és digitális jelek segítségével zajlik. Az emberi kommunikáció legkülönlegesebb eszköze a nyelv, melyről Heidegger jogosan mondja, hogy a „lét háza”.

 

Okt. 5.

 

Az „én”

 

Az emberi lét primér tapasztalata az egyes szám első személyben fogalmazott mondatokkal fejezhető ki. Az „én” sajátosan társas alakzat, melyet a tükör metaforája fejez ki leginkább. Az „én” megértéséhet Mead és Freud elméletei adják a legfontosabb kapaszkodókat.

 

Okt. 12.

 

A „másik”

 

Az „én” és a „másik” között eltéphetetlen a kapcsolat. A „másik” megismerése ugyanakkor leküzdhetetlen bizonytalanságok forrása. 

 

Okt. 19.

 

Az interperszonális kapcsolat

 

A személyek között visszatérő interakció a kapcsolat kialakulásának feltétele. Miután a kapcsolat létrejött, találkozások hiányában is működhet. Az alapvető kérdés, hogy „Miért van egyes személyek között kapcsolat, ahelyett hogy ne lenne?” 

 

Okt. 26

 

A szerep

 

Az élet színház, ahol a szerzők és a szereplők ugyanazok. A szerepek révén a társadalom rendezett, kiszámítható színtér lesz, melynek rendje ugyanakkor csalóka.

 

Nov. 2.Szünet.

 

Nov. 9

 

A társas kiscsoport

 

A társas kiscsoport kislétszámú emberi együttes, mely jelentős többletforrást jelent az életben.

 

Nov. 16.

 

A tömeg

 

Az aktuális tömeg formát veszített társas élet, ahol féküket veszített érzések, indulatok működnek, egyaránt lehetővé téve a konstruktív és a destruktív társadalmi cselekvést. A virtuális tömeg orientációs és viszonyítási pont.

 

Nov. 23

 

A társadalmi megismerés

 

A társadalmilag szerkesztett valóság megismerése eredendően társas hatásokra vezethető vissza. A megismerési folyamat középpontjában a megismerő „én” áll, a maga sajátos piszochologikai szükségleteivel.

 

Nov. 30

 

A csoportok észlelése

 

A társas kiscsoportoknál nagyságrendekkel számosabb csoportok észlelése a társadalomról alkotott képzetek lényegi része.

 

Dec. 7.

 

A virtuális valóság szociálpszichológiája

 

Az emberi kommunikáció legújabb architektúrájának megjelenése és tömeges elterjedése következtében radikálisan kiterjedt az egymással kapcsolatot létesítő személyek köre, miközben nem változtak a személyek és csoportok észlelésére evolúciósan létrejött kapacitások. A diszkrepancia következményei mélyrehatóak a szociálpszichológiai jelenségek  

teljes körén belül.

 

Dec. 14.

 

Társadalmi identitás

 

Az idő által uralt életben való megmaradás és biztonság záloga az azonosság tudata, mely a személy ontogenezisében, és társadalmi kapcsolatainak rendjében gyökerezik.