ELTE TáTK

2011/2012 tanév. I. félév.



Szociológia Doktori Program

Interdiszciplináris társadalmi kutatások doktori program



Nemzetek Európában (PhInt6)



Előadók: Csepeli György - Prazsák Gergő

Hely: 0.100b

idő: 10.00-11.30

A nemzeti érzés-és tudatvilág egyszerre érinti a kollektív lelki szerveződések legősibb és legújabb alakzatait. A téma magában hordozza az interdiszciplinaritást. Egyszerre van szó kulturális antropológiai, szociológiai, szociálpszichológiai, közgazdasági jelenségcsoportról, melynek kutatása során a történeti szempont megkerülhetetlen. A nemzeti problematika megközelítésében a szakirodalom megosztott. Az egyik irány a természetességet, ősiséget, organicitást hangsúlyozza, ami visszavisz a távoli múltba, s onnan tekint a mai nemzetekre. A másik szakirodalmi irány a modernitás varázstalanító prizmáján keresztül tekint a nemzetre, s a modern polgári nemzetállamot létrehozó, működtető politikai, gazdasági jogi szerkezetek állnak figyelme középpontjában. Az Európai Unió perspektívája jó lehetőség arra, hogy a szakirodalmi nézeteltérések konvergáljanak. A nemzetté váláshoz vezető út tekintetében különböző európai nemzetállamok jövője azonos: valamennyiüknek szembe kell nézni a XXI. század nagy kihívásaival. Európa csak akkor tarthatja meg vezető szerepét a világban, ha képes lesz megoldani a migráció, a környezetváltozás, a tudás-gazdaság globális térhódítása során keletkezett új problémákat. A kurzus során hasznosítjuk az ISSP 1995-ös és 2003-as adatbázisait.



Irodalom

Anderson, B. 2006. Elképzelt közösségek. Gondolatok a nacionalizmus eredetéről és elterjedéséről. Budapest: L’Harmattan

Bibó I. Az európai egyensúlyról és békéről. In Bibó, I: Válogatott tanulmányok. 1935-1944.

Budapest: Magvető

Bretter, Z., Deák Á.(szerk)  (1995) Eszmék a politikában: a nacionalizmus. Pécs: Tanulmány Kiadó

Brubaker, R. 2006. Nacionalizmus új keretek között. Budapest: L’Harmattan

Csepeli, Gy. 1992. Nemzet által homályosan. Budapest: Századvég

Csepeli Gy. 2009. Válság és nemzet. 7. 31-37.

Csepeli Gy., Örkény, A. 1998. Nemzetközi összehasonlító szociológiai vizsgálat a nemzeti identitásról. Szociológiai Szemle. 3. 3-36.

Csepeli, Gy., Örkény, A., Székelyi, M. 2002. Nemzetek egymás tükrében. Interetnikus viszonyok a Kárpát-Medencében. Budapest: Balassi

Csepeli, Gy., Örkény, A., Székelyi, M. 2007. Az Európa-projekt. Mozgó Világ. 3, 27-31.

Gerő. A. 1990. Heroes’ Square. Hungary’s History in Stone and Bronze. Budapest: Corvina

Hagendoorn, L., Linssen, H., Tumanov, S. 2001. Intergroup Relations in States of the Former Soviet Union. The Perception of Russians. East Sussex: Psychology Press

Hofer, T. (szerk.) 1991. Népi kultúra és nemzettudat. Budapest: Magyarságkutató Intézet

Hunyady, Gy.(szerk.) 2001. Nemzetkarakterológiák. Budapest: Osiris

Hunyady, Gy. 1996. Sztereotípiák a változó közgondolkodásban. Budapest: Akadémiai

Hupchick, D.P., Cox, H.E. Cox. 2001. The Palgrave Concise Historical Atlas of Eastern Europe.New York: Palgrave.

Kántor, Z. (szerk.) 2004. Nacionalizmuselméletek. Budapest: Rejtjel politológiai könyvek

Leersen, J. 2006. National Thought in Europe. A cultural history. Amsterdam: Amsterdam University Press.

Örkény A., Székelyi M., Csepeli Gy. Poór J., Várhalmi Z. 2007. Nemzeti érzés és európai identitás. Budapest: Arktisz Kiadó.

Prazsák, G. (szerk.) 2011. Nemzetek Európában. Budapest: ELTE TáTK Szociológia Doktori Iskola, Interdiszciplináris Társadalomkutatások Doktori Program

Schmitt, C. 2002. A politikai fogalma. Budapest: Osiris

Szabó, I. 2009. Nemzet és szocializáció. Budapest: L’Harmattan

Szűcs, J. 1974. Nemzet és történelem. Tanulmányok. Budapest: Gondolat



Követelmények

Az órák látogatása kötelező. Az év végére minden hallgatónak egyedül vagy társsal írnia kell egy dolgozatot, mely a nemzeti érzés-és tudatvilág valamely empirikusan operacionalizálható dimenziójával foglalkozik saját kutatás keretében



A következő témák javasoltak:

Gyermekek nemzeti szocializációja

Nemzeti tematizációk bélyegeken

Nemzeti tematizációk papírpénzeken

Közoktatásban használatos tankönyvek nemzetközi összehasonlító elemzése

Több nemzet által kultivált nemzeti hősök

Nemzetek az interneten (nemzeti portálok összehasonlítása)

Nemzeti és vallási identitás találkozása jelképekben

Közoktatásban használatos történeti atlaszok nemzetközi összehasonlító elemzése.

Nemzeti auto-és heterosztereotípiák összehasonlító elemzése



Témaválasztás határideje: XI. 7.



A dolgozatok elkészítésének határideje: 2011. I.30

Idő: minden második hétfő 12.00-13.30

Hely: ELTE TáTK, Pázmány P. sétány 1/A 0.100B (Cseh-Szombathy terem)



Menetrend



IX.19. A nemzet mint csoport

A bevezető előadásban vázoljuk a nemzeti problematika kutatásának történeti-elméleti problémáit. A társadalmi nagycsoportok szociálpszichológiai kutatási eredményeiből kiindulva bemutatjuk a nemzetté válásra vonatkozó elméleteket és kifejtjük a nemzet mibenlétének meghatározásával kapcsolatos dilemmákat. (kollektivizmus vs. individualizmus, ősiség vs. modernitás, természetesség vs. „csináltság”, kultúra vs. politika)

X.03. A nemzeti identitás tudáskészlete

Leírjuk a nemzeti identitás tudáskészletének piramis modelljét. Az ISSP adatbázisai alapján bemutatjuk az azonosulás táguló köreit és megvizsgáljuk a nemzeti azonosulás kategorizációs összetevőit országonként.

X.17. A nemzeti azonosulás érzelmi összetevői

Az ISSP adatbázisai alapján bemutatjuk az etnocentrizmus és a nemzeti büszkeség mutatóit országonként 1995-ben és 2003-ban.

XI.07. A nemzeti név hatalma.

Nemzeti szemantikai univerzum. A nemzet megjelenése az interneten tárolt információk terében.

XI.21. Nacionalizmus

A nacionalizmus mint a nemzeti lét ideologikus meghatározása. Tematizációk, értékek, igazoló sémák, narratívák. Az idegenség és a másság. Kisebbségek. Xenofóbia. ISSP adatok bemutatása országonként.

XII.05. El nem múló történelem

A nemzettipológia alapja a politikai és a kulturális nemzetalkotó elemek megkülönböztetése, melyek történetileg más eltérő körülmények között jutottak szerephez a modern nemzetállam létrejöttében. Elméletileg a politikai elem túlsúlya esetén az „államnemzet”, a kulturális elem túlsúlya esetében a „kultúrnemzet” ideáltípusa jön létre. A rendelkezésre álló adatok alapján az európai nemzetállamok esetében leteszteljük ezt az elméletet.